handball in europa

Erre a nagyszerű hírcsokorra mindenképpen reagálunk egy rövidet. Tehát marad Nándi is, Peric is. Remek. Nem tudjuk - még - mi történt valójában, pedig nagy medicinlabdányi lyuk ékeskedne az oldalunkon, ha a kiváncsiság tényleg fizikailag is amortizálná a szervezetünket, de jelen pillanatban örülünk nagyon eme bejelentésnek.
Aztán holnaptól, de lehet, hogy már ma estétől, elkezdünk kicsit azon is aggódni, hogy vajon tényleges és végleges megoldás született-e, vagy csak elódázzuk ezt az elhanyagolhatónak semmiképp nem nevezhető problémát. Akut előaggodalom II. Csak erre szeptembernél előbb biztosan nem kapunk választ.

A nagyszerű hírcsokor másik nagyszerű híre, hogy Carlos Reinaldo Pérez kész újra kihúzni a szarból a magyar válogatottat. A 39 éves nemzeti hős szerintünk sokkal szívesebben cuba librézne júniusban a Malecón vagy a Pradon, mint ahogy amúgy mi is szívesebben tennénk azt, de nem, ő fejlehajtva beáll a sorba. Hihetetlen hozzáállás egy páratlan sportembertől. Nem is igazán tudnánk példálozni hozzá hasonlóval a sporttörténelemből. De nem is akarunk. Azért titkon reméljük, hogy miután Ladislau Grande csapata vasárnap elbukik a Bl döntőben - Sterbik Árpi felső kapufát érintgető, lábbal bemutatott védései által - ő maga, könnyes szemmel nyilatkozza vissza magát a magyar válogatottba, így is tehermentesítve némileg a veszprémi szívünknek oly kedves öreget.