handball in europa

Kissé keserű a szájízünk ha nagyon őszinték akarunk lenni, ami leginkább annak köszönhető, hogy különleges képességünkkel sikerült minden nap olyan csapatnak szurkolnunk, aki kiszopott. Szörnyű.

Az első nap forgatókönyve gyakorlatilag megismétlődött vasárnap. Az oroszok nem voltak ellenfelek ezen a tornán, csórikáim porig lettek alázva a barca után a cudar által is, momentumuk alig akadt, a minimális különbség köztük és a másik 3 résztvevő csapat között olyan általános 4-5 gól.

Itt felvetődik a kérdés, (tudjuk, a sportban nincs HA és VOLNA, csak most) hogy ha mi jutunk el oda, mi is ennyire égünk? Szerintünk nem. Vagy csak máshogy. Bővebben: elképzelhetőnek tartunk -5, és -7-es cumit a 2 élspanyol gárda ellen, DE tuti más lett volna a játék képe. Szerintünk mi úgy kb. a 45-50. percig látható távolságon belül  lehettünk volna, utána viszont törvényszerű kipukkadás jött volna. Ellenben szerencsétlen ruszkiknak közük nem volt semelyik meccshez sem, már a 8. percre eldőlt minden rondán. Vagy inkább 2 hete, hehe. Ettől függetlenül részünkről öles gratuláció jár nekik, sok véleménnyel ellentétben mi igenis elcseréltük volna az idei 8 közül kizúgásunkat egy ff-es szopóálarcra, de hát nem vagyunk egyformák. Arról nem is beszélve, hogy anyagilag/presztízs-ügyileg/játékos vonzás-ügyileg nyilvánvalóan beljebb lennénk a jelenlegi helyzetnél, ugye ezt senkinek nem kell magyaráznunk?

És a döntő. A német robotok a sírból hozták vissza már az elődöntőt is a mi legnagyobb bánatunkra, de hogy ezt ugyanúgy megcsinálják a döntőben is?! :kiguvvadó szemű szmájli hegyek:

Hihetetlen, hogy az a Barca, amelyik az első félidőben okos, pontos, taktikus, fegyelmezett játékkal sokkolta a Kielt, egyszerűen nem tudott mit reagálni a németek látványos magukra találására. Elektromos sokkoló kellett volna, abba talán beledöglik a zebra, nem csak játssza a halottat. -6 ról jöttek fel úgy, hogy a meccs során először az 53. percben vezettek onnan pedig behúzták. Mindezt úgy, hogy se Momir haverunk (szeressük a boci szeméért), se Kim Anderson nem volt pályán összesen 2 percet. És akkor ki húzta az igát, na ki? Hát az a Zeitz, amelyikről eddig konkrétan azt gondoltuk, egyéni sportnak ismeri a kézilabdát. Kiderült, hogy nem. Meg hogy tud ő, ha akar. Ezen még biztosan fogunk sopánkodni eleget, egyszerűen lebénított minket a felismerés, azóta is csak hápogunk. O'meyer zsenialitása eddig sem volt titok, gyökérsége is régóta széles körökben ismert, hát ezt a kellemes ötvözetet újra hozni tudta a kis rohadék, vastagon sáros volt abban, hogy nem az öröm volt a lefújás utáni első percek közhangulata.

THW Kiel tehát 3 év után újra Európa trónján, nem örömmel, de mély tisztelettel gratulálunk, 2x felálltak csúnyán vesztes helyzetből, így teljesen megérdemelték a győzelmet!

Statisztika a döntőről.

Statisztikák a hétvégéről.