Új év, új esélyek, ez ennyire egyszerű a sportban. Mindig mindenki 0-ról indul, szép tiszta lappal. Más kérdés, hogy Szegeden inkább triplanulláról, ugyanis a 10 új beépítés előtt álló ember mindenféleképpen soknak számít a csapatsportokban. (más sportágakban meg komplett versenymezőnynek, ugye :))
Térjünk mindjárt a tárgyra, és nézzük meg mit alkotott a szegedi vezetőség, ugyan miből kell majd Skaliczky 'hé, figyeeeelj' Lászlónak ütőképes egységet alkotnia szeptember végére.
Távozók:
Daniel Andjelkovic neve tűnik első hallásra a legnagyobb veszteségnek, de tényleg csak a neve és tényleg csak tűnik, ugyanis a srác idestova 2 éve konkrétan semmi maradandót nem alkotott a napfényváros színeiben. Pontosabban mégis, de azt a fajta alkotást nem igazán fogjuk hiányolni és szerintünk a szegediek sem. Volt néhány kimagaslóan jó éve a Tisza partján az igaz, ezt köszönjük is neki, de a végére már nagyon elszaladt vele a ló. Alattomos húzásai maradnak meg élesen emlékezetünkben, és a menetrendszerű, szeptemberi sérülései. Arról nem is beszélve, hogy a legnagyobb hangadó volt a azon a szemétdombon, amit remélhetőleg maradéktalanul számoltak fel a zilletékesek.
Összegezve tehát: a 3 évvel ezelőtti Análka bezony nagyon hiányozna, a tavalyi ugyanakkor igencsak mérsékelt mértékben fogja befolyásolni a Pick Szeged idei teljesítményét. Ezévtől Franciaországban próbálja megtalálni régi önmagát számításait.
Milorad Krivokapic is inkább csak szép emlékeket, mint mardosó hiányérzetet kelt majd mindenkiben. Ő alapvetően az, akiből mentalitása, kétes hozzáállása miatt nem lett az, aki lehetett volna. Gyakorlatilag a világ legjobb bal csuklóját szarakodta el a pályafutása során, amit mi nagyon sajnálunk, mert bírjuk a faszipántos bal csuklókat. Koper az új állomás az életében, mi kíváncsian várjuk mire lesz képes, miután felhízlalta magát egy disznó vágósúlyára. Meg kéne újulnia, az nem vitás, 30 évesen még meg is tehetné.
Valentin Ghionea nagy ígéretként érkezett Szegedre, aztán végülis egy közepesnek mondható átlagot bírt produkálni, ami nem feltétlen az ő hibája, inkább azoké, akik indokolatlanul magas szintre emelték előzetesen. Ez amúgy valamiért igen gyakran fordul elő arrafelé, nem vágjuk pontosan, hogy miért, de tényleg nagyon jellemző a végletesség, mind vezetői, mind szurkolói oldalon. Reméljük a változás hurrikánja ezt a rossz szokást is elfújja az ottani agyakból jó messzire.
folyt. köv. soon
Sok időnk most sincs erre, de mivel már javában tombor tombol a bajnokság, idejét érezzük befejezni ezt a posztot (is).
Nos tehát távozott még Petar Nenadic is, akiért úgyszintén nincs okunk könnyeket hullatni, ugyanis rohadt nagy picsafüst a srác. Arc az megvan, tehetség is, de így is több, mint komolytalan az eddigi pályafutása. Fegyelmi problémái mellett még a testalkatát is alkalmatlannak találjuk az élsporthoz, egész egyszerűen le fogjuk lepkefingozni. És ezzel mindent elmondtunk róla.
Érkezők:
Idő- és energiahiányra hivatkozva csak a legfontosabbakat emelnénk ki, ha lehet, de belinkeljük az idei csapatot további szíves böngészgetésre.
Frantisek Sulc egyértelműen a legnagyobb fogás a Tisza-parton, rutinos, jó kezű, balhémentes, több posztos szlovák válogatott, kellett is egy hasonló, szerethető karakter.
Lékai Máté a jövő, és nem csak Szegeden. Teher alatt nő a pálma, meglátjuk.
